Munkahelyi EV töltő: dolgozói juttatás, ami magától megtérül
Egy 40 fős cégnél ma jellemzően 4–6 kollégának van villanyautója vagy plug-in hibridje, és ez a szám másfél–két évente megduplázódik. A munkahelyi töltés azért erős beruházás, mert egyszerre három dolgot old meg: juttatást ad a dolgozónak, kihasználja a napközbeni állásidőt, és a céges flottát is kiszolgálja — ugyanabból az infrastruktúrából.
Nem kell hozzá annyi töltőpont, mint amennyi elektromos autó van, és nem kell hozzá hálózatbővítés sem, ha jól tervezzük. Ezen az oldalon végigmegyünk azon, hogy mennyi töltő kell valójában, mibe kerül, és hogyan lesz belőle könyvelhető, elszámolható rendszer.
Három alapmodell — először ezt döntsd el
A műszaki tervezés előtt egy üzleti kérdést kell tisztázni: kinek tölt a rendszer? Ez határozza meg a töltőtípust, az azonosítást és az elszámolást.
| Modell | Kinek | Mit igényel |
|---|---|---|
| Dolgozói juttatás | Munkatársak saját autói | Azonosítás és fogyasztásmérés dolgozónként; jellemzően AC, sok töltőpont, alacsony teljesítmény |
| Céges flotta | Szolgálati járművek | Ütemezett éjszakai vagy állásidős töltés; nem kell egyéni elszámolás, de kell megbízhatóság |
| Vendég- és ügyféltöltés | Látogatók, partnerek | Nyilvános azonosítás, esetleg fizetés; kevesebb, de jól látható töltőpont |
A legtöbb cégnél a három keveredik. Ilyenkor egyetlen rendszert építünk, és a hozzáférés-kezelés választja szét, ki mit használhat — ez sokkal olcsóbb, mint külön infrastruktúrát húzni mindegyikhez.
Hány töltőpont kell valójában?
A leggyakoribb tervezési hiba, hogy annyi töltőt terveznek, ahány elektromos autó van. Erre nincs szükség: a munkahelyi autó 8–9 órát áll, miközben egy átlagos napi 50 km-es futáshoz nagyjából 10 kWh kell — ez egy 11 kW-os töltőn alig egy óra.
Gyakorlati kiindulás: egy töltőpont 3–4 elektromos autóra, ha van terheléselosztás és a dolgozók hajlandók autót mozgatni vagy megosztani a töltőt. Ha nincs mozgatás, akkor 1:2 az arány. Nagyobb cégnél érdemes fázisoltan építeni: most a kiépítés a végleges töltőpontszámra, de csak a felére szerelt töltővel — a bővítés így később néhány óra munka.
AC vagy DC a céges parkolóban?
Szinte mindig AC. A DC gyorstöltés ott indokolt, ahol a jármű néhány perc alatt kell hogy induljon — futárszolgálat, taxiflotta, szerviz. A dolgozói parkolóban a hosszú állásidő miatt a 11 vagy 22 kW-os AC töltés a gazdaságos: töredékébe kerül, kevesebb hálózati terhelést jelent, és az autók fedélzeti töltője úgyis korlátozza a sebességet.
Ha a telephelyen mégis kell gyors töltés, arra nem az egész parkolót kell DC-re építeni, hanem egy-két kompakt DC töltőt érdemes betenni a sok AC pont mellé.
A hálózat a szűk keresztmetszet — és amit tenni lehet vele
Itt bukik el a legtöbb terv. A cégvezető megkérdezi a villanyszerelőt, ráfér-e hat töltő, az összeadja, hogy 6 × 22 kW = 132 kW, és azt mondja, szó sem lehet róla, mert a telephely csatlakozása 43 kW. Ez a számolás rossz, mert abból indul ki, hogy mind a hat töltő egyszerre, teljes teljesítményen üzemel — ami a valóságban gyakorlatilag soha nem történik meg.
A dinamikus terheléselosztás (DLM) valós időben osztja szét a rendelkezésre álló teljesítményt, és garantálja, hogy a töltők együtt soha ne lépjék túl a keretet. Ezzel a hat töltő simán elfér a meglévő csatlakozáson — csak lassabban töltenek, amikor mind dolgozik. Ami a 8 órás állásidőnél teljesen mindegy.
Ha a keret így sem elég, két további út van a hálózatbővítés előtt: energiatárolós csúcsvágás, vagy a teljesítménydíj optimalizálása. Mindkettő jellemzően olcsóbb, mint a hálózati beruházás — a részleteket a hálózati csatlakozásról szóló cikkünkben jártuk körbe.
Elszámolás: hogyan lesz a kWh-ból könyvelhető sor
Ha a dolgozó a saját autóját tölti a cég áramával, azt valahogyan el kell számolni. Erre az azonosítás és a hiteles mérés ad megoldást: minden töltés RFID-kártyához vagy mobilalkalmazáshoz kötődik, a töltő MID-hitelesített mérője rögzíti a kWh-t, a háttérrendszer pedig havi bontásban adja ki, ki mennyit használt.
Innen a cég dönti el, mit csinál vele: juttatásként elengedi, béren kívüli juttatásként kezeli, vagy továbbszámlázza. A rendszer mindhármat kiszolgálja — a lényeg, hogy az adat pontos és utólag is visszakereshető legyen. A jogi és adózási részletekről a munkahelyi töltés mint dolgozói juttatás cikkünkben írtunk bővebben.
Mibe kerül? Reális ársávok
Az alábbi árak nettó eszközárak a webshopunk aktuális listája alapján, 27% áfa nélkül. A villanyszerelési kivitelezés, a kábelezés és az esetleges hálózati ügyintézés ezekben nincs benne — arra a helyszíni felmérés után adunk külön ajánlatot. Az aktuális árat mindig a termékoldal mutatja.
| Eszköz | Mire jó | Nettó ár |
|---|---|---|
| eJoin Lite 11/22 kW | Belépő szintű töltőpont azonosítás nélkül, ahol nem kell elszámolás | 205 900 Ft |
| eJoin Homebox 22 kW | Okos töltő applikációval, OCPP-vel, napelemes integrációval | 293 900 Ft |
| eJoin Single AC 22 kW | Kereskedelmi töltő RFID-vel, kijelzővel, OCPP-vel | 353 900 Ft |
| eJoin Duplo AC Slave | Bővítő töltőpont két kimenettel — nincs saját OCPP, ezért olcsóbb | 617 900 Ft |
| eJoin Duo AC | Két kimenetes töltő egy egységben | 637 900 Ft |
| eJoin Duplo AC Master | A rendszer „agya”, ami a Slave egységeket vezérli | 697 900 Ft |
A Master/Slave felépítés a legfontosabb költségtétel sok töltőpontnál. Egy Master több Slave egységet vezérel, és a Slave-eknek nincs saját OCPP-kapcsolatuk és backendjük — így nagyobb rendszernél olcsóbb, mintha minden töltőpont önálló, teljes értékű töltő lenne. A konkrét felállást a töltőpontszám és az elszámolási igény dönti el; ezt a felmérésen számoljuk végig.
Napelemmel a töltés nagy része ingyen van
A munkahelyi töltés időzítése szerencsés: délelőtt és kora délután zajlik — pontosan akkor, amikor a napelem a legtöbbet termel. Ahol van szabad tetőfelület, ott a saját termelés a töltési igény jelentős részét lefedi, és a hálózatból vett csúcs is csökken.
Ahol a tető foglalt vagy nem bírja a terhelést, ott a parkoló fölé épített napelemes carport adja ugyanezt — ráadásul pont a töltőpontok fölött termel, és közben árnyékolja a dolgozók autóit. A napelemes töltés műszaki oldalát a napelem és EV töltő integrációjáról szóló cikkünkben részleteztük.
Hogyan dolgozunk
- Ingyenes helyszíni felmérés. Megnézzük a betáplálást, a meglévő terhelést, a parkoló kialakítását és a kábelnyomvonalakat. Ez adja meg, hány töltőpont fér el bővítés nélkül.
- Koncepció és ajánlat. Töltőtípus, darabszám, DLM-konfiguráció, elszámolási mód — tételes árral, fázisolási javaslattal.
- Kivitelezés. Villamos kiépítés, telepítés, beüzemelés, hálózati ügyintézés, ha kell.
- Beüzemelés és betanítás. Háttérrendszer beállítása, RFID-kártyák kiosztása, a felelős kolléga betanítása.
- Üzemeltetés. Távfelügyelet, hibaelhárítás, 24 hónap gyári garancia magyar nyelvű támogatással.
Gyakran ismételt kérdések
Ha 4–6 elektromos autó van, jellemzően 2 töltőpont elég a kezdéshez, terheléselosztással. A kiépítést viszont érdemes már most 4–6 pontra megcsinálni, mert a kábelezés utólag drágább, mint elsőre.
A legtöbb esetben nem. Dinamikus terheléselosztással (DLM) a meglévő csatlakozáson jóval több töltő fér el, mint amennyit a nyers összeadás mutat. Ezt a felmérésen konkrét számokkal ellenőrizzük.
Igen. RFID-kártyás vagy applikációs azonosítással pontosan szabályozható, ki mikor és mennyit tölthet, és minden töltés a személyhez rendelve rögzül.
Ha a kiépítés eleve a nagyobb végállapotra készül, a bővítés csak töltőfelszerelés. Master/Slave rendszerben egy új Slave egység hozzáadása néhány óra munka.
Dolgozói és flottaparkolóba szinte mindig AC. DC csak ott indokolt, ahol a jármű néhány perc alatt kell hogy továbbinduljon.
Nézzük meg a telephelyét
A felmérés ingyenes és kötelezettség nélküli. Megmondjuk, hány töltőpont fér el bővítés nélkül, mibe kerül, és mennyi idő alatt épül meg.