Energiatároló + EV töltő: gyorstöltés hálózatbővítés nélkül
A legtöbb EV-töltős projekt nem a töltőn bukik el, hanem a főbiztosítékon. Egy 150 kW-os DC gyorstöltő csúcsigénye gyakran többszöröse annak, ami a telephelyen rendelkezésre áll — a hálózati kapacitásbővítés pedig milliós tétel, hosszú engedélyezéssel és bizonytalan határidővel.
Az energiatároló ezt kerüli meg: a töltési csúcsot az akkumulátorból fedezi, a hálózat felől pedig lassan, egyenletesen tölt vissza. A telephely csatlakozásához nem kell hozzányúlni.
Mit old meg pontosan a tároló?
Három különböző problémát, és érdemes szétválasztani őket, mert nem mindegyik érvényes minden telephelyen:
- Csúcsvágás (peak shaving). A töltési csúcs nem a hálózatból jön, hanem a tárolóból. Ez teszi lehetővé, hogy nagyobb teljesítményű töltő is elférjen a meglévő betáplálásra. Részletesen: peak shaving.
- Teljesítménydíj-csökkentés. A lekötött teljesítmény díja a mért csúcs alapján alakul. Ha a csúcsot a tároló levágja, a díj is csökken — ez folyamatos, havi megtakarítás. Lásd: teljesítménydíj-csökkentés.
- Saját termelés eltárolása. Ha van napelem, a nappali felesleg estére vihető át, amikor a flotta tölt.
Bufferelt gyorstöltés — hogyan működik a gyakorlatban
A tároló a töltő és a hálózat közé kerül. Amikor egy autó rácsatlakozik, a szükséges nagy pillanatnyi teljesítményt a tároló adja. Töltés után a rendszer a hálózatból, jóval kisebb és egyenletes teljesítménnyel tölti vissza az akkumulátort a következő igényig.
Egy példa a nagyságrendre: ha egy 60 kW-os DC töltő naponta 6–8 alkalommal, alkalmanként 20–30 percig üzemel, az napi 120–200 kWh körüli energiaforgalom. Ez a mennyiség megfelelően méretezett tárolóból kiszolgálható úgy, hogy a hálózati oldal terhelése a töredékére csökken. A pontos méretezés a töltési gyakoriságtól és a visszatöltésre rendelkezésre álló időtől függ.
Mikor éri meg, és mikor nem
Őszintén: nem minden telephelyen éri meg. A tároló akkor hozza a pénzét, ha rendszeresen és sokszor forgatják meg. Az a beruházás térül meg, amelyik naponta ki-be tölt; az, amelyiket hetente kétszer használnak félig, sokkal lassabban.
Jellemzően megéri: nagy teljesítményű DC töltő szűkös betáplálással, magas teljesítménydíj, sok napelemes felesleg, vagy ha a hálózatbővítés ára és átfutása vállalhatatlan.
Jellemzően nem éri meg: alacsony kihasználtságú, néhány AC töltőpontos telephely, ahol a dinamikus terheléselosztás önmagában megoldja a problémát. A DLM lényegesen olcsóbb — érdemes vele kezdeni.
A négy út, ha kevés a kapacitás
| Megoldás | Mit ad | Nagyságrend |
|---|---|---|
| Terheléselosztás (DLM) | Több töltő fér el a meglévő keretre, lassabb egyidejű töltéssel | Legolcsóbb — kezdd ezzel |
| Teljesítmény visszaszabályozás | A töltő kisebb teljesítményen üzemel | Ingyenes, de lassabb töltés |
| Energiatárolós puffer | Nagy pillanatnyi teljesítmény kis hálózati terheléssel | Beruházás, de gyors és bővítés nélküli |
| Hálózati kapacitásbővítés | Tényleg nagyobb csatlakozás | Legdrágább, leghosszabb átfutás |
A négy út összehasonlítását konkrét számokkal a hálózati csatlakozásról szóló cikkünkben jártuk körbe.
Méretezés: mekkora tároló kell?
A méretezés két számból indul: mennyi energiát kell egy csúcsidőszakban kiszolgálni, és mennyi idő van a visszatöltésre. Nem a töltő névleges teljesítménye a kiindulópont, hanem a tényleges napi energiaforgalom és annak időbeli eloszlása.
A kapacitás- és ársávokhoz, valamint a megtérülési számításhoz az ipari energiatárolás oldal és a megtérülés-kalkulátor ad kiindulást.
Lakossági oldalon is működik?
Igen, csak más a logika. Otthon nem a csúcsvágás a fő haszon, hanem az, hogy a napelem nappali termelése estére vihető, amikor az autó hazaér. Ha a töltés jellemzően éjszaka történik, tároló nélkül a nappali felesleg nagy része a hálózatra megy.
A készülékekről és ársávokról az otthoni energiatároló oldalon olvashatsz, a napelemes töltés műszaki oldalát pedig a napelem + EV töltő oldalunkon részleteztük.
Gyakran ismételt kérdések
Sok esetben igen, bufferelt megoldással. A töltési csúcsot az energiatároló fedezi, a hálózat felől csak a tároló visszatöltése terhel — ez jóval alacsonyabb és egyenletesebb teljesítmény.
Nem a töltő névleges kW-ja határozza meg, hanem a napi energiaforgalom és a visszatöltésre rendelkezésre álló idő. Két 60 kW-os töltő ritka használattal kisebb tárolót igényel, mint egy folyamatosan pörgő 30 kW-os.
Sok esetben de, és mi is azzal kezdjük — a DLM olcsóbb és egyszerűbb. A tároló ott jön képbe, ahol a DLM már nem elég a kívánt töltési sebességhez, vagy ahol a teljesítménydíj önmagában indokolja.
Ha a hálózati kapacitás bőven elegendő, vagy ha a bővítés olcsóbb a tárolónál. A tároló akkor térül meg, ha a hálózatbővítés ára vagy a teljesítménydíj magas — ezt konkrét számokkal érdemes összevetni.
Csúcsterhelés-levágásra a telephely egyéb fogyasztásánál, a napelemes termelés eltolására, és szünetmentes ellátásra. A töltés gyakran csak az egyik hozama a beruházásnak.
Számoljuk ki a telephelyére
A felmérésen megnézzük a betáplálást, a terhelési görbét és a tervezett töltési igényt — és megmondjuk, kell-e egyáltalán tároló, vagy olcsóbban is megoldható.
A tárolós oldal szemszögéből: ha már van energiatárolója, vagy most méretezteti, és az autótöltés csak az egyik feladat lenne rajta, a kapacitás felosztásáról (csúcsvágás, napelemes többlet, autótöltés) az energiatarolo.net EV-töltés és tárolás oldalán írtunk részletesen.