Energiatároló + EV töltő: gyorstöltés hálózatbővítés nélkül

A legtöbb EV-töltős projekt nem a töltőn bukik el, hanem a főbiztosítékon. Egy 150 kW-os DC gyorstöltő csúcsigénye gyakran többszöröse annak, ami a telephelyen rendelkezésre áll — a hálózati kapacitásbővítés pedig milliós tétel, hosszú engedélyezéssel és bizonytalan határidővel.

Az energiatároló ezt kerüli meg: a töltési csúcsot az akkumulátorból fedezi, a hálózat felől pedig lassan, egyenletesen tölt vissza. A telephely csatlakozásához nem kell hozzányúlni.

Mit old meg pontosan a tároló?

Három különböző problémát, és érdemes szétválasztani őket, mert nem mindegyik érvényes minden telephelyen:

  • Csúcsvágás (peak shaving). A töltési csúcs nem a hálózatból jön, hanem a tárolóból. Ez teszi lehetővé, hogy nagyobb teljesítményű töltő is elférjen a meglévő betáplálásra. Részletesen: peak shaving.
  • Teljesítménydíj-csökkentés. A lekötött teljesítmény díja a mért csúcs alapján alakul. Ha a csúcsot a tároló levágja, a díj is csökken — ez folyamatos, havi megtakarítás. Lásd: teljesítménydíj-csökkentés.
  • Saját termelés eltárolása. Ha van napelem, a nappali felesleg estére vihető át, amikor a flotta tölt.

Bufferelt gyorstöltés — hogyan működik a gyakorlatban

A tároló a töltő és a hálózat közé kerül. Amikor egy autó rácsatlakozik, a szükséges nagy pillanatnyi teljesítményt a tároló adja. Töltés után a rendszer a hálózatból, jóval kisebb és egyenletes teljesítménnyel tölti vissza az akkumulátort a következő igényig.

Egy példa a nagyságrendre: ha egy 60 kW-os DC töltő naponta 6–8 alkalommal, alkalmanként 20–30 percig üzemel, az napi 120–200 kWh körüli energiaforgalom. Ez a mennyiség megfelelően méretezett tárolóból kiszolgálható úgy, hogy a hálózati oldal terhelése a töredékére csökken. A pontos méretezés a töltési gyakoriságtól és a visszatöltésre rendelkezésre álló időtől függ.

Mikor éri meg, és mikor nem

Őszintén: nem minden telephelyen éri meg. A tároló akkor hozza a pénzét, ha rendszeresen és sokszor forgatják meg. Az a beruházás térül meg, amelyik naponta ki-be tölt; az, amelyiket hetente kétszer használnak félig, sokkal lassabban.

Jellemzően megéri: nagy teljesítményű DC töltő szűkös betáplálással, magas teljesítménydíj, sok napelemes felesleg, vagy ha a hálózatbővítés ára és átfutása vállalhatatlan.

Jellemzően nem éri meg: alacsony kihasználtságú, néhány AC töltőpontos telephely, ahol a dinamikus terheléselosztás önmagában megoldja a problémát. A DLM lényegesen olcsóbb — érdemes vele kezdeni.

A négy út, ha kevés a kapacitás

MegoldásMit adNagyságrend
Terheléselosztás (DLM)Több töltő fér el a meglévő keretre, lassabb egyidejű töltésselLegolcsóbb — kezdd ezzel
Teljesítmény visszaszabályozásA töltő kisebb teljesítményen üzemelIngyenes, de lassabb töltés
Energiatárolós pufferNagy pillanatnyi teljesítmény kis hálózati terhelésselBeruházás, de gyors és bővítés nélküli
Hálózati kapacitásbővítésTényleg nagyobb csatlakozásLegdrágább, leghosszabb átfutás

A négy út összehasonlítását konkrét számokkal a hálózati csatlakozásról szóló cikkünkben jártuk körbe.

Méretezés: mekkora tároló kell?

A méretezés két számból indul: mennyi energiát kell egy csúcsidőszakban kiszolgálni, és mennyi idő van a visszatöltésre. Nem a töltő névleges teljesítménye a kiindulópont, hanem a tényleges napi energiaforgalom és annak időbeli eloszlása.

A kapacitás- és ársávokhoz, valamint a megtérülési számításhoz az ipari energiatárolás oldal és a megtérülés-kalkulátor ad kiindulást.

Lakossági oldalon is működik?

Igen, csak más a logika. Otthon nem a csúcsvágás a fő haszon, hanem az, hogy a napelem nappali termelése estére vihető, amikor az autó hazaér. Ha a töltés jellemzően éjszaka történik, tároló nélkül a nappali felesleg nagy része a hálózatra megy.

A készülékekről és ársávokról az otthoni energiatároló oldalon olvashatsz, a napelemes töltés műszaki oldalát pedig a napelem + EV töltő oldalunkon részleteztük.

Gyakran ismételt kérdések

Sok esetben igen, bufferelt megoldással. A töltési csúcsot az energiatároló fedezi, a hálózat felől csak a tároló visszatöltése terhel — ez jóval alacsonyabb és egyenletesebb teljesítmény.

Számoljuk ki a telephelyére

A felmérésen megnézzük a betáplálást, a terhelési görbét és a tervezett töltési igényt — és megmondjuk, kell-e egyáltalán tároló, vagy olcsóbban is megoldható.

A tárolós oldal szemszögéből: ha már van energiatárolója, vagy most méretezteti, és az autótöltés csak az egyik feladat lenne rajta, a kapacitás felosztásáról (csúcsvágás, napelemes többlet, autótöltés) az energiatarolo.net EV-töltés és tárolás oldalán írtunk részletesen.